Az i. sz. 144-es „Biblia” igazsága: hogyan törölte és változtatta meg Markión eretneksége az evangéliumot

Az utóbbi időben néhányan azt terjesztik, hogy az úgynevezett „144 AD Bible” az igazi Biblia, az első keresztény Biblia, és az Újszövetség, amelyet ma ismerünk, az egyház által később megromlott, hozzáadott és megváltoztatott eredmény.

Ez az állítás megdöbbentőnek tűnhet, de ha a történelem, a szövegek és a korai egyházi adatok fényében vizsgáljuk meg, egy alapvető probléma derül ki:

Az i. sz. 144-ben nem jelent meg egyetlen, hirtelen feltűnő, az Újszövetség többi iratánál régebbi „eredeti Biblia”.

Az úgynevezett „144 AD Bible” valójában főként Markión szinópai (Marcion of Sinope) által a második század közepén javasolt, nagymértékben lerövidített keresztény kánonra utal.

Ez az eretnek kánon nem őrzött meg egy olyan eredeti evangéliumot, amelyet az egyház elrejtett; ellenkezőleg, Markión saját teológiai álláspontja szerint válogatta meg, rövidítette le és rendezte újra a meglévő keresztény irodalmat.

I. Mi történt i. sz. 144-ben?

Markión fontos vallási személy volt a második században. Kb. i. sz. 144-ben Rómába érkezett, és egy eretnek kánonra tett javaslatot, amely határozottan eltért az akkori általános egyházi hagyománytól.

Az ő eretnek kánonja rendkívül korlátozott volt, és főként a következőket tartalmazta:

Egy szerkesztett Lukács-evangélium

Tíz páli levél

A mai Újszövetséghez képest ez rendkívül szűkített gyűjtemény.

Elutasított:

• Máté evangéliumát
• Márk evangéliumát
• János evangéliumát
• Az Apostolok cselekedeteit
• A többi apostoli levelet
• Az Ószövetséget

Ezért Markión eretnek kánonját „az első Bibliának” nevezni komoly történelmi félrevezetést okoz.

Ez nem egy a semmiből létrejött teljes Biblia.

Ez egy szelektív eretnek kánon.

Pontosabban: Markión az akkori keresztény irodalomból válogatott saját teológiai álláspontja szerint.

II. A legnagyobb probléma: az újszövetségi iratok már 144 előtt léteztek

❌ Ha valaki azt mondja, hogy „a 144 AD Bible az első Biblia”, először azt kell kérdeznünk: mit olvastak a keresztények 144 előtt?

⚠️ Probléma: Ez a kérdés nagyon fontos, mert Pál levelei már az első században íródtak.

Például a Korinthusiakhoz írt első levelet általában az i. sz. 50-es évekre datálják.

Pál az 1Kor 15:1-4-ben már egyértelműen hirdeti az evangéliumot: Krisztus meghalt bűneinkért az Írások szerint, eltemették, és harmadnapra feltámadt az Írások szerint.

Ez az anyag Markiónnál mintegy kilencven évvel korábban keletkezett.

Más szóval: az evangélium üzenete nem 144-ben jelent meg először.

Markión előtt néhány évtizeddel Krisztus halálát, eltemettetését és feltámadását már hirdették, és apostoli iratokba is feljegyezték.

III. A négy evangélium sem 144 után keletkezett

❌ Ugyanilyen fontos a négy evangélium kérdése. A hagyományos tudományos datálás általában az első századra teszi őket:

• Márk evangéliuma: kb. i. sz. 60-70
• Máté evangéliuma: kb. i. sz. 60-80
• Lukács evangéliuma: kb. i. sz. 60-80
• János evangéliuma: kb. i. sz. 90

A pontos dátumok a tudósok között vitatottak, de egy pont nagyon fontos: semmi ok nincs arra, hogy a négy evangélium keletkezését Markión utánra datáljuk.

⚠️ Probléma: Ha azt mondjuk, hogy „Markión 144 AD Bibliája az első Biblia”, akkor egy nagyon súlyos történelmi kérdésre kell választ adni — ha Markión volt az első, akinek igazi evangéliumi szövegei voltak, mit idéztek az első századi keresztények?

A válasz: már használták, hirdették és idézték az evangéliumi hagyományt és az apostoli iratokat.

IV. A korai egyházi bizonyságok közvetlenül megkérdőjelezik a „144-ben született evangélium” állítást

A korai keresztény iratok különösen fontosak, mert segítenek megítélni: mit tudtak a keresztények az evangéliumi anyagról Markión megjelenése előtt?

Például Antiókhiai Ignác a második század elején halt vértanúhalált. Leveleiben már sok, az evangéliumi hagyományra visszhangzó nyelv és gondolat jelenik meg.

Szmirnai Polükárp is sokat idézett Pál leveleiből, és tükrözve a korai kereszténység evangéliumi hagyományának ismeretét.

Ezek az anyagok mind 144 előttről valók.

Tehát a történelmi adatok által festett kép nem az, hogy „144-ben hirtelen megjelent az igazi Biblia”.

Hanem: az első században már léteznek apostoli iratok és evangéliumi hagyomány; a korai második századi egyház folytatja ezek idézését és hagyományozását; Markión ebben a háttérben ajánlotta fel saját lerövidített eretnek kánonját.

Ez a két történelmi kép teljesen különböző.

V. Markión igazi problémája: teológiája határozta meg eretnek kánonját

❌ Markión eretnek kánonjának megértéséhez nem elég csak azt nézni, hogy „milyen könyvek vannak benne”, hanem azt is meg kell kérdezni: miért törölte ki azokat a könyveket?

Ez a kulcs.

⚠️ Probléma: Markión teológiája alapvetően különbözött az általános egyházi hagyománytól. Határozottan elkülönítette az Ószövetség teremtő Istenét és az Atyát, akit Jézus Krisztus kinyilatkoztatott.

Markión gondolkodási rendszerében alapvető ellentét volt az Ószövetség teremtett világa és a Jézus által hozott megváltás között.

Ezért minden olyan anyag, amely Jézus és az Ószövetség, Ábrahám, Dávid és Izrael történelme közötti folytonosságot hangsúlyozta, problémás volt.

Ez magyarázza azt is, miért van sok törlés a Lukács-evangéliumában.

Ezt tisztán kell látni: az ő eretnek kánonja nem csupán „hiányzik néhány könyv”. A törlések megfelelnek teológiai álláspontjának.

VI. Miért különösen fontos Lukács evangéliuma?

Ez az egész vita egyik középpontja.

❌ Markión egy Lukács evangéliumával szorosan kapcsolatos szöveget használt, de belőle sok, Jézus és az Ószövetség, Izrael történelme és Isten megváltási tervének folytonosságával foglalkozó anyag törlésre került.

Ez egy kulcskérdést vet fel:

Vajon:

• A. Markión megőrzött egy korábbi Lukács-evangéliumot, amelyet az egyház később bővített ki?
• B. Markión megszerezte a Lukács-evangéliumot, majd teológiája szerint törölte belőle a számára elfogadhatatlan tartalmakat?

A modern szövegtudományi kutatások általában a második magyarázatot támogatják erősebben.

⚠️ Probléma: Nincs megbízható kéziratos bizonyíték, amely igazolhatná, hogy a kanonikus Lukács-evangélium Markión rövidebb szövegének „kibővítésével” keletkezett.

Éppen ellenkezőleg, a korai anti-markiónista iratok sok információt őriztek meg Markión szövegmódosításairól.

Tehát: „A szöveg rövidebb, tehát biztosan régebbi” — ez a következtetés önmagában nem áll meg.

A rövidebb szöveg lehet eredeti szöveg, de lehet megrövidített szöveg is.

VII. Máté, Márk, János és az Apostolok cselekedeteinek törlése nem csekélység

❌ Ha Markión valóban rendelkezett egy „eredeti Bibliával”, meg kell magyaráznunk, miért hagyja ki ez az úgynevezett eredeti Biblia:

• Máté evangéliumát
• Márk evangéliumát
• János evangéliumát
• Az Apostolok cselekedeteit
• és a többi nem páli levelet

⚠️ Probléma: Az Apostolok cselekedetei önmagában kiemelkedően fontos a korai keresztény történelem szempontjából.

Leírja az apostolokat, a jeruzsálemi egyházat, Pál misszióját, és a kereszténység zsidó háttérből a pogány világ felé való terjeszkedésének történetét.

De Markión elutasította az apostoli hagyomány és az Ószövetség közötti folytonosságot.

Ezért az ő eretnek kánonja nagyon nyilvánvaló különbséget mutat a korai egyház által elfogadott teljes apostoli hagyományhoz képest.

VIII. A négy evangéliumot nem az egyház „alkotta” Markión ellen

Egy másik közönséges állítás: „A négy evangéliumot a késői egyház alkotta Markión ellen.”

❌ Ez az állítás is súlyos problémákkal küzd.

⚠️ Probléma: Markión előtt már van bizonyíték arra, hogy a korai keresztények többféle evangéliumi anyagot használtak.

A második század végén Irenaeus of Lyons (Lüoni Irenaeus) kifejezetten védelmébe vette a négy evangélium struktúráját: Máté, Márk, Lukács, János.

Ő nem egy teljesen új fogalmat alkotott, hanem az akkori egyház által már elfogadott hagyományt védelmezte.

Ezért a történelmi sorrend helyesebben: Apostoli kor → Evangéliumok és apostoli levelek terjedése → Korai egyház idézése → Markión lerövidített eretnek kánonjának javaslata → Egyház határozottabban védelmébe veszi a teljes apostoli hagyományt.

Nem pedig: Markión megalkotja az igazi Bibliát → Késői egyház meghamisítja a négy evangéliumot.

IX. Pál nem tanította Markión teológiáját

Ez is nagyon fontos pont. Markión különösen nagyra értékelte Pált. De „Pál nagyra értékelése” nem egyenlő „Pál megértésével”.

❌ Pál saját levelei nem tanítják: „Az Ószövetség Istene és Jézus Atyja két különböző Isten.”

Éppen ellenkezőleg, Pál nagymértékben használja Izrael szentírási hagyományát. Ábrahámról, Dávidról, Mózesről, a Törvényről, a prófétákról és Isten Izraelnek tett ígéreteiről beszél.

Például a Rómaiakhoz írt levél maga is tele van ószövetségi idézetekkel.

⚠️ Probléma: Ha egy teológiai rendszernek nagymértékben törölnie kell Pál leveleiből az Ószövetséggel való folytonosságra utaló tartalmakat, csak azért, hogy Pált saját teológiájával összhangba hozza, a probléma nem az, hogy „az egyház megromlasztotta Pált”.

A probléma inkább az: Markión saját teológiája szerint értelmezi újra Pált.

X. Az igazi evangéliumot már Markión előtt hirdették

Az 1Kor 15:1-4 az egyik legfontosabb történelmi bizonyíték.

Pál nem talált ki ott egy teljesen új vallást. Azt mondja, hogy az általa hirdetett evangélium az, amelyet ő maga kapott, és átadott a korinthusbelieknek.

Lényege:

• Krisztus meghalt bűneinkért;
• Eltemették;
• Harmadnapra feltámadt;
• Mindez az Írás bizonyságával áll összefüggésben.

Tehát az evangélium nem 144-ben született. Az evangéliumot már az első században hirdették, hagyományozták és apostoli iratokba jegyezték fel.

Markión megjelenésekor a kereszténység már több mint száz éves volt. Ő nem a történelmi kiindulópontnál állt. Egy már meglévő keresztény hagyományban ajánlotta fel a saját változatát.

XI. Akkor mi valójában a „144 AD Bible”?

Ha félretesszük a propagandisztikus nevet és visszatérünk a történelmi adatokhoz, a válasz meglehetősen egyértelmű:

Nem az első Biblia. Nem egy hirtelen a történelemből felbukkanó „eredeti Újszövetség”. Nem bizonyíték arra sem, hogy a mai Újszövetséget később hamisították.

Pontosabban: Markión által javasolt, erősen lerövidített, teológiailag szűrt eretnek kánon.

Ez Markión saját teológiáját tükrözi, és nem bizonyítja, hogy Markión előtt nem létezett evangélium.

XII. Miért vezet félre maga a „144 AD Bible” elnevezés is?

Van még egy figyelemre méltó kérdés.

❌ A „144 AD Bible” elnevezés könnyen azt a képet kelti a modern olvasóban: „I. sz. 144-ben a kereszténység hivatalosan kiadta az első teljes Bibliát.”

⚠️ Probléma: A történelem nem így zajlott.

A második századi keresztény világban egyáltalán nem létezett a ma ismert „egybekötött, teljes Újszövetség” fogalma.

Az apostoli levelek és evangéliumok különböző szöveges, különböző kézirati formában terjedtek különböző egyházakban.

Ezért a modern „Bible” fogalmának közvetlen ráerőltetése Markión eretnek kánonjára könnyen téves benyomást kelt.

A pontosabb megnevezés: Marcion’s canon — Markión eretnek kánona.

XIII. Az igazán felteeendő kérdések

Tehát ahelyett, hogy azt kérdeznénk: „A 144 AD Bible az első Biblia?”

Inkább kérdezzük: „Miért egyezik annyira Markión eretnek kánona a saját teológiájával?”

Aztán: „Miért látunk már Markión előtt evangéliumi hagyomány, páli levelek és más apostoli anyagok használatát?”

Végül: „Melyik történelmi modell magyarázza a legjobban az összes bizonyítékot?”

Ha az időpontokat, a korai egyházi szerzőket, az evangéliumi hagyományt, Pál leveleit és Markión teológiáját együtt nézzük, a válasz nem nehéz megérteni.

Összefoglalás: Az i. sz. 144 nem az evangélium kezdőpontja

Az úgynevezett „144 AD Bible” nem a keresztény történelem első Bibliája. Markión sem fedezett fel az egyház által elrejtett eredeti evangéliumot.

Éppen ellenkezőleg, a történelmi bizonyítékok azt mutatják:

• Pál levelei megelőzték Markiónt.
• Az evangéliumi hagyomány megelőzte Markiónt.
• A négy evangélium kialakulása megelőzte Markiónt.
• A korai keresztények már Markión előtt idézték az evangéliumot és az apostoli iratokat.

És Markión, amikor a második század közepén előterjesztette eretnek kánonját, a meglévő keresztény irodalomból nagymértékben válogatott és rövidített.

Ezért Markión eretnek kánonját „az első Bibliának” nevezni nem nyer támogatást a történelmi bizonyítékoktól.

✓ Amitől valóban óvakodni kell, nem az, hogy a történelemben létezett egy az egyház által elrejtett „144 AD eredeti Biblia”.

Amitől valóban óvakodni kell: egy második századi eretnek tanító teológiai szerkesztésének „eredeti evangéliumként” való újracsomagolása, majd annak elfogadtatása, hogy régebbi, mint az első századi apostoli bizonyságtétel.

A történelmet bizonyítékok alapján kell ítélni. A bizonyítékok pedig azt mutatják:

Az evangélium nem 144-ben kezdődött. Az evangéliumot már az első században hirdették, leírták és hagyományozták.

A „144 AD Bible” nem egy elveszett eredeti Biblia. Ez Markión teológiája által formált, lerövidített eretnek kánon.